2009.02.07. - Hat óra két helyszínen

Persze kicsit csalóka a cím, hisz mindkét helyszín a Papfenyveshez köthető. Hosszú kihagyás után, végre erőt vettem magamon a hajnali keléshez és őzlesre indultam. Kissé nehezemre esett a korán kelés, pedig lassan hozzá kell szoknom, hisz a napkorong egyre korábban emelkedik a horizont felé. Szerencsére a várakozásaimnak megfelelően csillagos volt az égbolt, és a hőmérő sem mutatott mínuszokat, így nagy bizodalommal indultam neki az erdőnek.
Olympus E-3, ISO 800, f5.7, 1/20 s
Emlékeim szerint korábban már írtam róla, hogy az évek óta fix helyen álló lesemtől pár tíz méterre a vadászok egy fedett szórót alakítottak ki (mint ezen a hajnalon kiderült, egy vadlest is tettek a közelbe). Cserébe én is hordtam rá a kukoricát zsákszámra, ami hó híján ha lassan is de el-elfogyogatott. Igazság szerint nem kedvelem a láthatóan szórón készült képeket, de bíztam benne, hogy a kukorica nem csak a táplálkozás idejére vonzza a közelbe az őzeket.
Olympus E-3, ISO 400, f4, 1/1000 s, +0,7EV
Sajnos nem igazán látni rá az etetőre, így kicsit ügyeskednem kell, hogy a sátorból a mozgást követni tudjam. Alig, hogy felkelt a nap, vettem csak észre, hogy egy szép bak és suta pár van a szórón. Nem sokáig örülhettem nekik, beváltottam az erdőbe, így csak egy kissé bemozdult dokumentumfotó készült a bakról.
Olympus E-3, ISO 400, f4, 1/320 s
Közel egy órányi meddő várakozás után, aztán jobbról egy hat fős csapat érkezett a kaszálóra. Rossz irányból, nappal szemben, a háttérben fóliasátrakkal ez a szituáció sem kedvezett igazán a fotózásnak, nem beszélve arról, hogy a feltűnően izgatott idősebb suta megriasztotta a csapatot, így ismét téma nélkül maradtam.
Olympus E-3, ISO 640, f2.8, 1/2500 s
Felmérve az elszalasztott lehetőségeket, úgy érezvén, hogy ma már sok szerencsém nem lesz velük, átköltöztettem a felszerelést a madáretetőhöz. Az elmúlt napok enyhe időjárása alapvetően nem tenné szükségessé a madáretetést, de ha már elkezdtem, akkor a tél végéig hordom magot. A kosztosok a kellemes napsütésnek örülve többet énekeltek, mint táplálkoztak, így igazán nagy forgalomról nem számolhatok be.
Olympus E-3, ISO 500, f4, 1/320 s, +0,3 EV
Némi izgalmat mindössze a már közel egy hónapja nem látott kék cinke okozott, aki többször is visszatért a beszállóágakra. Rajta kívül a szokásos társaság tette tiszteletét: fenyőpintyek, verebek, széncinkék és a továbbra is egymással civakodó fakopáncsok.