2006.08.17. - Alkotói válság van itten...

Hajnalban gondoltam megkísértem a sorsot és visszamegyek oda, ahol a motorom lerobbant, a Balástyai határban lévő homokbánya területére. Szerencsére a kétütemű olajfaló ezúttal vissza is hozott. Sajnos azonban nyár eleje óta, nem akar összejönni a jó kép. A jó helyszín megvan, a téma adott, az álcázás adott, az idő fotózásra alkalmas, én fel bírok kelni időben... de a madarak valahogy nem kerülnek úgy az érzékelőre, ahogy azt én szeretném.


Időben érkeztem a tóhoz. A sátor egy perc múlva már állt is, a szárnyasok nem tudatták velem, hogy megzavartam volna őket. A napkeltével megjött három gólyatöcs és a távolban néhány cankó és vízicsibe is mutatkozott. Valamiért azonban tisztes távolban maradtak.


Később egy kis kócsag szállt le biztató távolságban a sátortól. De rossz irányba indult... mire átszereltem az állványt a jobb oldali nyíláshoz, eltűnt a nádasban.

 
 
Jóformán mindössze egy gébicsről sikerült technikailag helyes és talán esztétikus képet készítenem... El vagyok keseredve!

3 megjegyzés:

fotowerk írta...

Azért mély depresszióba nem kell esni... én idén szinte csak gébicseket tudtam fotózni, lassan elegem van belőlük... Egyébként nagy érdeklődéssel követem "munkásságodat", nagyon tetszenek a fotóid, hasonló az ízlésünk.

csgzs írta...

Igenigen! Csak előre, kérem. Én továbbra is lelkesedéssel várom az anti-természetfotókat: akár csak sziluettek ellenfényben a nádasban, stb. Szépek azok a részletgazdag, istenien világított madarak, de kísérleteket is, plíz! Az talán visszahozza az életkedvet?!

Müller Péter írta...

Fotowerk: Orulok, hogy olvasol!

Zs: Életkedv nullázva... lásd új bejegyzés. Kísérlet meg zsigerből nem megy... ha meglátok valamit lőtávolon belül, mindig eluralkodik rajtam a technikailag tökéletes kép iránti vágy... nem látom a fától az erdőt...