Az igazat megvallva, ezen bejegyzés megírása nem egyszerű feladat. Ennek oka az, hogy egy hete történt eseményeket próbálok reprodukálni. Sokszor arra sem emlékszem, előző nap mit ebédeltem, így az ünnepek alatti információáradat lefárasztotta agyamat annyira, hogy nem sok minden jut eszembe, mi is történt a madáretetőn ezen a napon.
Sütött a nap, az biztos. Nagy forgalom nem volt az is biztos. Arra is emlékszem, hogy a csuszka nagyon felidegesített. Képtelen vagyok megfotózni... a lessátor mögül érkezik, a másodperc törtrésze alatt felkapja a magot, majd visszarepül mögém. Nem száll kétszer ugyanarra a pontra, így még csak felkészülve sem várhatom. De majd csak kiismerem... Viszont a rendkívül óvatos szajkó is tiszteletét tette a terülj-terülj asztalkánál. Sajnos az objektív konverterezve volt, így a kompozíció csak olyan ad-hoc jellegű lett. De legalább kép lett...
A kosztosok (emlékeim szerint): kékcinke, széncinke, nagy fakopáncs, szajkó, csuszka. Mára ennyi a történet.
1 megjegyzés:
Kedves Mester! Nagyon el vagyok havazva, de elnézve az eredményt, megérte a beruházás. Nagyon szépek, a lap alján ez a kis kéktollú meg aztán egyenesen. Hajrá - jövőre nem hagyunk ki!
Megjegyzés küldése