2012.05.05. - Szuperhold van, de nem úgy

Ez a bejegyzés immáron a harmadik, mely május első hétvégéjének szombatjáról szól. A hajnali vízimadaras, majd a délutáni madáritatós fotózást követően este 'szuperholdat' indultam fotózni. Mit? Szuperholdat? Az meg mi? Az átlagemberként soha korábban nem hallottam szuperholdról. Pedig a jelenség, amit ezzel a jelzővel illetnek, minden évben megfigyelhető. 


Merthogy a szuperhold jelenség nem is létezik a csillagászok szótárában. A bulvármédia azonban igencsak szeret 'felkarolni' a ritka, de teljesen normális eseményeket, és hangzatos névvel látja el azokat. Így lett szuperhold az a jelenség, amikor a holdtölte és a Hold földközelsége tulajdonképpen egy időre esik.


Ugyebár a Hold ellipszis pályán kering a Föld körül. Ennek következtében földtávolsága körülbelül 356 ezer kilométer és 406 ezer kilométer között változik. Ezen a hétvégén éppen földközelben járt, amikor is telehold állapotát mutatta. Ilyenkor a legfényesebb és legfeltűnőbb az égen, nagyságrendileg 15%-al nagyobbnak tűnik és 30%-al fényesebbnek az átlagos állapotához képest. 



Persze, mi az hogy átlagos? Merthogy folyamatosan elliptikus pályán mozog. Hol nagyobb, hol kisebb... nem beszélve arról, hogy a Hold a horizont közelében - a tereptárgyakkal való közelsége miatt - nagyobbnak tűnik, de a légköri viszonyok is becsaphatják az eget kémlelőt. Meg ugyan ki emlékszik arra, hogy egy hónappal korábban mekkora is volt égi kísérőnk a felettünk elterülő fekete bársonylepedőn?


Ugyanakkor léteznek szuperholdak. Merthogy léteznek szuperföldek is - olyan naprendszerünkön kívüli bolygók, amelyek a Földnél nagyobb tömegűek, ám nem érik el a 15-szörös földtömeget -, és ha a Földhöz hasonlóan nekik is van kísérőjük, akkor azokat szuperholdaknak nevezzük.


Tehát szombat este igen közeli telehold felkeltét indultam fotózni. Nagylátószöggel, telezoommal, nagytelével, és az otthon felejtett kétszerező hiányérzetével... Szuperhold ide vagy oda, pár sablonos képet azért sikerült hazahozni.

2 megjegyzés:

Jó Sir Robin a bátor írta...

szuper :)

Attila Kerestély írta...

Ezzel én is pont így voltam. Elindultam mint te a nagy Hold fotózáshoz, teljes felszereléssel, aztán be kellett érnem egy átlagos Holddal.
Sőt az volt az érzésem, hogy már láttam ennél nagyobb felkelő Holdat. A légkör sokszor felnagyítja, de nem tudom mikor és mikor nem.