Vége a Karácsonyi bejglifalásnak. Az ünnep egyik legszebb pillanata az volt számomra, mikor Szenteste nagy pelyhekben elkezdett hullani a hó. Igazi meglepetésként ért a dolog, de a fejemben már cikáztak is az erdei madáretető havas környezetében készülő képek.
x
Jó dolog a hó, nincs is vele gond, de a hideg is vele jár. Reggel , a látótávolság jó ha elérte az 50 métert a ködben, majd a radarképeken a közelítő fellegeket elnézve el akartam napolni a projektet. Aztán eszembe jutott, hogy a hó kiváló reflexiós tulajdonságokkal bír. Összepakoltam magam, és kiültem a lesbe. A három réteg ruha nem sokáig óvott a -8°C-os hidegtől. A mozdulatlan, elgémberedő végtagok és ujjak igencsak tudnak fázni. De sebaj...
A napkorongot ma sem láttam, de a számításom bejött. Hatalmas forgalmat bonyolított az etető. Megérkeztek a fenyőpintyek és a zöldikék, akik hatalmas tömegben lepik el a tisztást, majd a legkisebb neszre is hangos robajjal röppennek fel. A fakopáncsok hozzák a jól begyakorolt koreográfiájukat, így megpróbáltam némi akciófotót is kisajtolni belőlük, de ahhoz már kevés volt az 1/320-ad záridő. A csuszkával ma sem bírtam. Követhetetlen sebességgel hordja a magot. A korábban hiányolt erdei pintyek pedig kicsit csalódást okoznak, nagyon félénkek, csak távolról figyelik az eseményeket.
x
Jó dolog a hó, nincs is vele gond, de a hideg is vele jár. Reggel , a látótávolság jó ha elérte az 50 métert a ködben, majd a radarképeken a közelítő fellegeket elnézve el akartam napolni a projektet. Aztán eszembe jutott, hogy a hó kiváló reflexiós tulajdonságokkal bír. Összepakoltam magam, és kiültem a lesbe. A három réteg ruha nem sokáig óvott a -8°C-os hidegtől. A mozdulatlan, elgémberedő végtagok és ujjak igencsak tudnak fázni. De sebaj...
A napkorongot ma sem láttam, de a számításom bejött. Hatalmas forgalmat bonyolított az etető. Megérkeztek a fenyőpintyek és a zöldikék, akik hatalmas tömegben lepik el a tisztást, majd a legkisebb neszre is hangos robajjal röppennek fel. A fakopáncsok hozzák a jól begyakorolt koreográfiájukat, így megpróbáltam némi akciófotót is kisajtolni belőlük, de ahhoz már kevés volt az 1/320-ad záridő. A csuszkával ma sem bírtam. Követhetetlen sebességgel hordja a magot. A korábban hiányolt erdei pintyek pedig kicsit csalódást okoznak, nagyon félénkek, csak távolról figyelik az eseményeket.
Délben hazaszaladtam ebédelni és felmelegedni, majd újabb három órát ültem a lesben. A délután érdekessége két őz volt, melyek két órán át álltak a lessátor mögött 20 méterre és csak figyeltek kíváncsian. Aztán, ahogy kezdett szürkülni az ég, jó nagy kört megtéve elölről is szemügyre vettek, majd a tükör felcsapódásának hangjára hangos riasztással megugrottak. Jó móka volt...
1 megjegyzés:
Szegény te a hidegben...Gondoltam is rád a 29 fokban:) Ezeket az új obival csináltad? Nagyon szépek!!! Gratula!
J.
Megjegyzés küldése