2010.07.03. - Digitális megtévesztés

Immáron harmadik napja kezdem a napot az erdő szélén. Tudat alatt érzem én, hogy ez a gyurgyalag projekt kudarcra van ítélve, de a sanszot újra és újra megadom nekik. 

Cigánycsuk kivégzi áldozatát

A tények: 

• a két pár nászát végigkövettem a revírharctól az ajándékozáson át a párzásig
• a két fészkelőüreget megtaláltam
• az üregek bejárata aktivitást mutat
• a kihelyezett beszállóágak körül van köpet és ürülék is
• a gyurgyalagok prü-prü hangja közvetlen az erdő szélén rendszeresen hallatszik

A kotlásnak számításom szerint vége van...
A szülőknek folyamatosan, megállás nélkül etetni kellene a fiókákat. De nem látom ezt a fajta aktivitást. Figyelem a területet nem csak lessátorból, de 100 méteres távolságról is, így zavarásról nem beszélhetünk. Ezen tények birtokában mégis nekiindultam ma hajnalban. Hátha...

xxx

Ugyan az a beszállóág, ugyan abban az időben, 

de a téma megkívánja a különböző expozíciót (lásd háttér)

Az első óra elteltével tudtam/éreztem, hogy gyurgyit ezúttal sem fogok fotózni. Viszont az unaloműző internetezésre használt PDA-mon rábukkantam a '..\Madarhangok' mappára és ez ötletet adott, hogyan is tehetném izgalmasabbá a reggelt.

Erdei pityer - Mókásan nagy lábon él

A tövisszúró és cigánycsuk pár rendszeres felbukkanásáról az előző bejegyzésben már ejtettem szót. Gondoltam a PDA hangszóróján keresztül egy kicsit nagyobb aktivitásra sarkallom őket. Nem mondom, hogy száz százalékos sikerrel, de úgy tűnt, mint ha reagálnának rá. Persze az illúzió képlékeny, az első ellenőrzéskor lebuktam így onnantól kezdve már nem voltam érdekes a számukra. A legtovább egy a mellettem lévő akácfa csúcsában éneklő erdei pinttyel vívtam 'szócsatát'. Negyed órán keresztül izgattam a hanggal, melyre aktívan reagált is, de sehogy sem sikerült a beszállóágakra lecsalni. Jött helyette azonban egy erdei pityer (azonosításához segédlet kellett, tőlem aztán lehetett volna réti pityer is), mellyel ismét egy új fajjal bővült a fotózott fajok listája.