2010.04.10. - Első reggel az itatón

Ma reggel végre csendre ébredtem... szélcsendre. Fogtam magam és kimentem az itatóhoz. Egyfelől a reggel csendje másfelől az itató 'ébredése' motivált egy korai fotózásra. Na a reggel csendjéből jutott is meg nem is. 

Először a mókus jött. Dorbézolt egy ideig a les tetején majd háromszor szaladt le a vízhez inni. Sajnos ebből két alkalommal az itató közelebbi oldalán oltotta szomját, ahogyan azt az ismét felbukkanó búbos banka is tette. Nem hagyja magát fotózni...

A mókán és a büdösmadáron kívül mindössze egy erdei pinty került lencsevégre, de emiatt nem keseredtem el. Sokkal inkább azon, hogy az erdőben már vasárnap reggel hétkor nagyobb a forgalom, mint a délelőtti nagymisén. Előbb egy zöld terepjáró hajtott be... gondoltam erdészet, természetvédelmi őrszolgálat, esetleg vadászok... nem idegesítettem rajta magam. 

 

Majd fél óra elteltével két motoros suhant be a fák közé. Na ezt már nem vette be a gyomrom. Behúztam a les ablakát, bezártam az ajtót és utánuk eredtem. Tudtam, hogy ahol bementek, ott is jönnek ki, hisz az erdőt keresztülszelő nyiladékban combig érő víz áll. Ahogy kiértem az útra már jöttek is szembe. Két ifjú tizenéves robogós srác volt. Udvariasak voltunk egymással, kicsit meg is ijedtek, majd maguktól kitolták a motorokat az erdőből.

Ekkor vettem észre, hogy ötven méterre a fekete gólya fészkétől áll a zöld autó. Gondoltam is magamban ezek tuti madarászok és figyelik a fészket. Örömmel indultam meg feléjük. Köszöntem. A hátsó ülésről egy flegma hang visszaköszönt. Udvariasan megkérdeztem, hogy megkérdezhetem-e, hogy mi járatban vannak itten. Megkérdezhetem. Megkérdeztem: Mi járatban? A válasz: Nem mondom meg! Mondom ez is egy válasz... A kommunikáció lényegében ezzel le is zárult. A flegma emberünk mellett a hátsó ülésen egy nőnemű egyén is ült... Gondolom beszélgettek... én meg jól belepofáztam. Utólagosan elnézést kérek tőlük.