2011.11.27. - Héja és szajkók

A legutóbbi bejegyzés óta eltelt két hét, nem csak hideget hozott, de valaki a napot is lelopta az égről így a szürkeség nem igazán adott lehetőséget a fotózásra. Vasárnap délután aztán megunva a napfény utáni sóvárgást fogtam magam és kimentem a madáretetőhöz. Madáretető? Madáritató? Jelenleg nem egyértelmű, hogy mi is az elsődleges funkció. Idén nem téliesítettem a medencét, nem mertem ki a vizet belőle, így időnként feltörve a jeget a szárnyasok inni is sőt - a kezdődő mínuszok ellenére - fürdeni is tudnak. 


Persze már maggal is fel van töltve a rendszer, de az igazság az, hogy a víz még mindig nagy úr, elsősorban inni járnak a tollasok. De nem úgy a szőrös négylábúak! Bár a fotózás idejére a nagyméretű önetetőt letakartam, de a földre hullott magok felkeltették egy mókus érdeklődését.


Fotózhatatlan  helyen falta a napraforgót, nem zavartatva magát akkor sem, mikor az énekesek hangos riasztását síri csönd kísérte.A helyszín felett, balról jobbra áthúzott egy ragadozó. Egyenes szárnyakkal, hihetetlen ügyességgel cikázott a fák között, majd szem elől tévesztve valahol a távolban eltűnt. 


A cinkék és verebek viszonylag hamar megnyugodtak, de a békesség nem tartott sokáig. Egyszer csak szemből siklórepülésben közeledett a les felé a 'nagy madár' és tompa puffanással landolt a leskunyhó tetején. Nem tudtam mi történik a fejem felett, így jobb híján meg sem mozdultam. Tíz perc elteltével aztán a jövevény megmutatta magát.


Leszállt a medencéhez. A lehető legrosszabb helyen, kusza háttér előtt, de soha nem látott közelségben nézett velem 'farkasszemet' egy héja. A karmai közt tollak, a csőre és feje véres. Elkapott valamit... majd megpihent a 'vízparton'. Meg sem mozdult, csak a fejét forgatva szemlélte a környezetet. A fényképezőgép hangja nem igazán zavarta, majd fél órányi várakozást követően a környezete is megnyugodni látszott. 


Sőt... a szajkók kezdték megunni e gyűlölt ragadozó jelenlétét, így annak idegesítésével szórakoztatták magukat. Káráltak neki, tucatszor átröppentek a feje felett, minden eszközt bevetettek, hogy távozásra bírják. Sikerrel...az etető/itató ismét benépesült.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gyönyörű képek, még így kusza háttér előtt is! Ne hagyd abba a fotózást! Tamás

Névtelen írta...

Remek fotók, jó kis blog. Gratulálok, várom a további fotókat és írásokat! :)
Üdv: Patik István

- Yvonaut -
Das sind Raphael und Yvonne
írta...

Hi there..

We do not understand a lot.. but your pictures are beautiful. Great bird shots!

Greetings from Switzerland
Yvonne & Raphael

Müller Péter írta...

Köszi a kommenteket!

Yvonne & Raphael: Greetings!