2007.08.15. - Halott tómedrek

Te jó ég... elszaladt a nyár... Közel 3 hónapja nem volt bejegyzésem. Nem volt időm szabadon fotózgatni, és valljuk meg a túlságosan forró időjárás sem volt alkalmas a lessátorban gubbasztásra. Azért jártam-keltem erre arra, de leginkább csak terepbejárás céljából. A Tóalj már június végére kiszáradt. 10 napig nem jártam arra majd egyszer csak holdbéli üresség fogadott a korábban mindig hangos szikes 'pocsolya' helyén. A meder közepén egy tehén legelt, a máskor a vízből alig kilátszó karó tetején szalakóta ült. Öt éves itt tartózkodásom alatt még nem láttam eltűnni a tavat, így megdöbbentő hatással volt rám. Remélem a gólyatöcs és gulipán fiókák már röpképesek voltak mikor a biztonságot jelentő víz megszűnt.

2007.05.20-27. - Egy hét vendégség a gólyatöcsöknél

Kivagyok... Az elmúlt héten 5 alkalommal jártam Balástya határában, a tavaly 'kócsagos homokbányának' aposztrofált víznél. Hogy miért mentem olyan messzire, amikor tőlem 2 km-re a Tóalj gólyatöcsökben és gulipánokban bővelkedik? Mint egy korábbi bejegyzésben is olvasható, a Tóaljon jelenleg fészken ülnek a madarak és túl közel kell' menni hozzájuk a kis vízfelület miatt. Ezzel ellentétben a homokbányánál, a parttól 60-80 méterre van a fészkelő sziget, így zavarás nélkül fotózható a madárvilág.

2007.05.19. - Szalakóta kaland

Igen kellemes élményben volt részem szombat hajnalban. 'Jó tett helyében jót várj' alapon másodmagammal lehetőségem volt hazánk nemzetközileg is egyik legelismertebb természetfotós szakijával együtt fotóznom. A projekt nem volt a véletlenre bízva. A szaki megmondta, hogy szalakóta fog a memóriakártyára kerülni, és úgy is lett!

2007.05.01. - Gólyatöcsök násza

Majd elfelejtettem bevésni a történéseket ide a blogba... A legfontosabb, hogy ismét dicsértetik Misik atya neve, aki secc-perc alatt megtákolta a motort, így újra mobil vagyok. Szombaton kicsit megkésve, de még napkelte előtt kiértem a Papfenyvesbe őzeket lesni. Voltak is kilencen, de túlságosan messze a fotózáshoz. Izgalmat csak egy platónyi vadász jelentett, akik pont lőirányban (vadász-őzek-én) bukkantak fel. Szerencsére felmérték a terepet, vélhetően látták a lessátorból kikandikáló objektívet, így lövés nem dördült.