Majd tíz hónapja már, hogy Papugaja - tisztességes nevén György - komával együtt fotóztunk. A múlt hétre tervezett közös móka sajnos meghiúsult, de most bepótoltuk. Igaz majd elfeledkeztem róla, hogy programunk van, ugyanis előző nap nagy örömömre egy aktívnak tűnő rókavárra bukkantam, amit kissé elhomályosította elmémet... :-)
Lényeg a lényeg, hajnal 4 előtt találkoztunk, majd kikocsikáztunk a szikes tóra. A sátorállítás könnyen ment, igaz elsőre kicsit meglepő volt, hogy a vízfelület alig egy hét alatt, legalább 5 méterrel bentebb húzódott... mit nem tesz 3 nap kánikula?!
Na de ami ezután jött... masszív borulás a hátunk mögött csak nőttön-nőtt. Az az érzésem, hogy félegyházi barátom minden kisteleki túrája előtt eljárja az esőtáncot... tavaly 1/100-as záridőnél rövidebbet nem sikerült exponálnunk. Másfél óra alatt mindössze kétszer áztunk el, elsőre kicsit, másodszorra nagyon... Most láttam igazán értelmét a 'profi' sátornak... egy tákolt barkácslesben tökig áztam volna.
A felhőszakadás után egy-egy pillanatra megmutatta magát a nap is, de az igazi fotósidő elmaradt. Viszont mutatóba akadt egy-két gulipán és gólyatöcs, néhány tollászkodó küszvágó csér, kacsamama gyerekekkel, és a nap fénypontjaként pár barázdabillegető a lessátortól alig pár méterre.
Összességében ismét egy tapasztalattal több van a tarsolyomban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése