2010.04.29. - Tóparton

Ma délután leszakadt az ég. Terveim szerint a madáritatón kellett volna fotóznom, de a borulás majd az eső okán nem láttam értelmét. Így hát először a tavaly mellőzött homokbánya tóhoz mentem, majd meglátogattam a Tóaljat. Örömteli dolgokat (is) láttam.


A homokbánya tóban komoly vízmennyiség van. A szűkebb értelemben vett tómederben olyan mély a víz, hogy a parti és gázlómadarak nem is találják meg rajta a számításukat. Viszont a szintén homokbányászatra használt szomszédos terület hosszú évek után ismét egybefüggő víz alatt áll. Vannak rajta cankók, sirályok, récék, bíbicek, kócsagok, de ami igazán örömteli, hogy egy hattyúpár és legalább három gólyatöcs fészkét is megfigyelhettem. Sajnos ez sekélyebb rész az elmúlt években elgazosodott, így tiszta vízfelület hiányában nem igazán látom értelmét a fotózásnak. Talán egy esélyt azért majd adok neki.


Mikor visszaindultam, a homokút mellett furcsa dologra lettem figyelmes. A mély vízben lévő 'sziget' partfalában költő partifecskék az út mellett 'fürödtek', civakodtak a homokban. Leállítottam az autót és az ablakot lehajtva fotóztam egy ideig őket... sajnos nem a nagytele volt nálam, de képek ezek is. 


Visszaérve Kistelekre kiszaladtam a Tóaljhoz. Itt már nem olyan rózsás a helyzet. Sajnos a tómeder nagyon el van gazosodva, valamint a tavaszi belvíz ellenére a vízszint is gyorsan csökken. Pár éve az önkormányzat támogatásával építettünk egy zsilipet a tó leeresztésének kontrollálására. Azonban azt hiába zárjuk le lakattal, az öncélú vízügyi szakemberek (környező lakosok) szétverik és leengedik a vizet. Értem én a félelmet a belvíztől, de ha baj van akkor majd tudatosan kontrolláljuk azt. Hisz a tó mélyebben fekszik, mint a környező házak, így egy víztározóként működik, nem önt ki, mint a Tisza és nem a Tóalj miatt vizesednek a vályogházak falai... Erre találni kell valami megoldást... Ja és fotóztam egy sárga billegetőt is.

Nincsenek megjegyzések: